55 éve, 1968 december 19-én mutatták be az Egri csillagok című filmet, amely Gárdonyi Géza történelmi regénye alapján készült. A történet már korábban is megihlette a filmeseket. 1923-ban Fejős Pál forgatott némafilmet az egri hősökről. A népes statisztériával a cseszneki várnál forgatott film azonban meg sem közelítette azt a teljesítményt, amit 1968-ban véghez vittek. A film forgatása abban az időben „nemzeti ügy” volt. A magyar filmgyártás szuperprodukciót hozott létre, számos új, a vasfüggönyön innen ismeretlennek számító módszert használt a forgatás előkészítése és a munkálatok során. A filmhez Pilisborosjenőn felépítették – Szász Endre tervei alapján – az egri vár mását. Korabeli pletykák szerint az első helyszín Nadap lett volna, de ez a táj az akkori hadügyminiszter kedvenc vadászterülete volt és ő nem vette volna jó néven, ha megzavarják nyugalmát. Új színteret kerestek, cserébe viszont a vezérezredes az egész Magyar Néphadsereget Várkonyi Zoltán rendező számára elérhetővé tette, természetesen ingyen. Ez jól jött, mert az amúgy is duplájára nőtt költségvetést igencsak megterhelte volna a rengeteg statiszta kifizetése. (Eredetileg 19 millió forinttal terveztek, ami a bemutatóig 45 millióra duzzadt.) Kellett is a hatalmas pénzösszeg, mert a rendező nem fukarkodott a modern és drága eszközökkel, többek között a nyugati mintára kialakított promócióval és marketinggel (kiszivárogtatás, célzatos sztárolás, népszavazás a szereplőkről). Több ezer fegyvert készítettek, látványos díszteletek között dolgoztak, s egy-egy szereplő számára számos jelmezt varrtak. Ezek az adatok, mint ahogyan a Benkő Péternek írt 22000 szerelmes levél, vagy a júniusi, évszázados viszonylatban legforróbb és a júliusi leghidegebb napok, a 18 milliós nézőszám vagy a több kilométer hosszú filmszalag a legek filmjévé is tették az Egri csillagokat. Megalapozták a magyarországi kaszkadőr szakmát, és először használhattak naptejet a hatalmas hőségben. A korabeli sajtó rendszeresen tájékoztatta a közönséget a filmforgatás szenzációiról is, mint a csillaghegyi strandra elkóborolt tevéről, vagy a már fentebb említett naptejről.
Az Egri csillagok a magyar filmgyártás máig meghatározó eposza, közönségsikere páratlan a magyar filmgyártásban, mint ahogyan Gárdonyi Géza regénye, a Nagy Könyv is töretlen sikernek örvend mind a mai napig. Gárdonyi Géza és Várkonyi Zoltán munkája nyomán csillagok születtek!
Felhasznált irodalom:
Csontos János
Egri sztárok. Irodalmi Magazin, 2013. 26-27. oldal